|
|
|
Menü |
Hogyan tovább ? Szegedi gondok és tervek
Megszokott újszegedi „rejtekhelyén”, kiváló pizzák és jónéhány pezsgőspalack társaságában tartotta meg évadzáró ill. évadnyitó taggyűlését a Dél-alföldi Veteránjármű Egyesület 2007. január 2-án. Az összejövetelnek három sarkalatos témája volt. A szervezet megalakulása óta – 1996. novemberét írták akkor – jónéhány személyi változás történt az alapítók sorában. Időközben természetesen az egyesületi tagok létszáma is változott: egy-egy jólsikerült rendezvény folyományaként föllángolt a lelkesedés, majd a szürke munkás hétköznapok, a vélt és valós sérelmek, az elkerülhetetlen kudarcok kedvét szegték a szalmaláng természetű szimpatizánsoknak. Ezek megszokott dolognak tekinthetők minden önkéntesen szerveződő társadalmi csoportosulásban, az „alapító atyák” mintegy felének kiválása azonban mostanra már a szervezet jogi fennmaradását veszélyeztette. Szerencsére az idők folyamán ( tíz év alatt öt országos ill. nemzetközi veterán-találkozó és számtalan helyi jellegű old-timeres megmozdulás lebonyolítása eredményeként ) kialakult egy olyan, mindenre elszánt „ kemény mag „ az egyesületen belül, amely sokszor szinte a semmiből teremtette meg, a hitetlen tamások minden kétkedése és kifogása ellenére, a sikeres rendezvények anyagi és tárgyi feltételeit. Így e napirendi pont lezárásaként viszonylag hamar lecsuroghatott a Szilveszter óta igazából még ki sem száradt gégéken az első pohár pezsgő: a választók és a választottak teljes egyetértésével tíz főre egészült ki a jogi személyiséget biztosító grémium. Hasonló gyors siker koronázta a második napirendi pont megtárgyalását is: a jelenlévők egyhangúlag döntöttek úgy, hogy a VI. Dél-alföldi Veteránjármű Találkozót 2007. augusztus első hétvégéjén mindenképpen meg kell tartani. Az eddigi eredmények és a hagyomány egyaránt kötelezik erre az egyesületet, nem beszélve arról, hogy az induláshoz szükséges pénzügyi lehetőségek is kedvezőbbek, mint voltak bármikor. A harmadik napirend előterjesztése már némi bonyodalmat okozott: munkahelyi elfoglaltsága és családi életében bekövetkezett változások ugyanis arra indították az ügyvezető elnököt, Andrási Csabát, hogy lemondjon tisztségéről. A tagság respektálta ugyan döntését, de arra kérte, hogy az augusztusi találkozó sikere érdekében vállalja a kompromisszumos megoldást: Martonosi János, a „tizek” újonnan megválasztott, de az övéhez hasonló, széleskörű tapasztalatokkal nem rendelkező tagja irányítása mellett átveszi tőle az előkészítéssel, szervezéssel kapcsolatos feladatok döntő többségét és csak a találkozó lebonyolítása után kerüljön sor a tényleges tisztségváltásra. Miután, némi vita után e kérdésben is megegyezés született, nem maradt más hátra, mint hogy Zimacsek Géza barátunk eltegye zenélő Mikulás-sapkáját, s a "Csing-ling-ling száncsengő…” andalító dallama mellett megkezdődjön az elmúlt év pozitív és negatív élményeinek „feldolgozása”, a maradék pezsgő kortyolgatása mellett, remélve és kívánva a magunk és az egész veterános társadalom számára boldog új évet.
Szeged, 2007. január 4. Nagy János
|
|
|